1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Kincsem Sziget Óvoda (a továbbiakban: intézmény vagy Óvoda) nevelőtestülete a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: NKT) 25. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el (továbbiakban SzMSz):

 

      A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa az Óvoda működési szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetve azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.

 

      A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismertetése, megtartása, megtartatása feladata és kötelessége az intézmény minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit.

 

      Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén, az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető munkáltatói jogkörében eljárva- hozhat intézkedést,

      - a szülői vagy más nem az intézményben dolgozó személyt, a tagóvoda-vezetőknek tájékoztatniuk kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, ha ez nem vezet eredményre, a rendbontót fel kell szólítani az intézmény elhagyására.

 

 Az SZMSZ jogszabályi alapja

• A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv.

• 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról.

• A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. (Ktv.).

• 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendeletaz óvodai nevelés országos alapprogramjáról

• 2011. évi CXCV. tv. az államháztartásról. (Áht.)

• 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról. (Ávr.)

• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.

• 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról.

• 2012. évi I. tv. a munka törvénykönyvéről.

• 2012. évi LXXXVI. tv. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról.

• A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) és annak módosításai.

• 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet (R) és módosításai, a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben.

• 326/2013. (VIII.30.) Korm. Rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról.

• 2011. évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról.

• 1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről.

• 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

• 119/2003.(VIII.14.) Kormányrendelet az általános gyermek-és ifjúsági balesetbiztosításról.

• 308/2004.(XI.l3.) Kormányrendelet az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályairól.
• 132/2000.évi kormányrendelet A középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről.
• 1997.évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,
• 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról.
• A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelve 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet.
• 2007. évi CLII. tv. egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről.

 

Az SZMSZ hatálybalépése

 

Az SZMSZ a fenntartó és működtető egyetértésével, a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A módosítás alkalmával az eljárási rendet a Knk. 25. §.-a határozza meg. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződnek a kerületi óvodák korábbi SZMSZ-i. Az SZMSZ 1 példányát az óvodában ki kell függeszteni, s arról az első szülői értekezleten a szülőknek tájékoztatást kell adni.

 

Az SZMSZ személyi hatálya

 

• az óvoda dolgozóira

• az intézményben működő közösségekre

• a gyermekek közösségére

• a gyermekek szüleire, illetve azok törvényes képviselőire.

  Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait.

   

  Az SZMSZ területi hatálya

   

• az intézmény működési területére,

• az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre

• az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra

   

II.      AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Az intézmény legfontosabb adatai:

 

 

Az intézmény neve: Kincsem Sziget Angol – Magyar Két tannyelvű Óvoda

 

Az intézmény székhelye: 2120 Dunakeszi, Hársfa utca 32

 

Az intézmény OM-azonosítója: 201431

 

Az intézmény adószáma: 24374033-1-13

 

Az intézmény típusa: magánóvoda

 

Telefon: 06-70/335-6403

 

E-mail cím: kincsemsziget1@gmail.com

 

Az alapító neve: NARNIA Nonprofit Kft. (székhelye: 2120 Dunakeszi, Hársfa utca 32., cégjegyzékszám: 13-09-133684)

 

Az alapítás időpontja: 2010. augusztus 31.

 

Az intézmény célja: Gyermekek óvodai nevelése

 

Az intézmény fenntartója és felügyeleti szervének neve, címe: Kincsem Sziget Nonprofit Kft. (székhelye: 2134 Sződ, Hunyadi J. u. 3.)

 

Az intézmény működési területe: Dunakeszi és vonzáskörzete

 

Engedélyezett férőhelyek száma: 79fő

 

Engedélyezett csoportok (évfolyamok) száma: 4

 

Az intézmény alaptevékenysége:

 

Az óvoda feladata óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda 2,5 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb 8 éves korig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében folyik. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, - az óvodai nevelési év első napjától kezdődően -, napi 4 órát köteles nevelésben részt venni.

 

E célból az intézmény az állami feladatként ellátandó tevékenységeket végzi.

 

 

 

Államháztartási szakágazati besorolás szerint

 

851020                       Óvodai nevelés

                                   

 

Alaptevékenységeinek államháztartási kormányzati funkció szerinti besorolása:

 

            091110                                    Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

            091140                        Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

            091120                        Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

 

Az intézmény ellátja azon különleges bánásmódot igénylő gyermekek óvodai nevelését, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd

 

            096010                        Óvodai intézményi étkeztetés         

                 

Egyéb tevékenység:

 

            104030                       Gyermekek napközbeni ellátása

            081045                       Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatás

            086090                        Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás

            082030                        Művészeti tevékenységek

 

 

Az intézmény a gyermekétkeztetést külső vállalkozóval kötött szerződéssel biztosítja.

 

Az intézmény munkarendje: 8 órán túli nyitva tartás: 7-17 óra

 

Feladat ellátási helyenként az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám:

Székhelyen (2120 Dunakeszi, Hársfa u. 32.)                        79 fő

Óvodai csoportok száma:                                          4

 

A feladat ellátását szolgáló vagyon: Ingatlan helyrajzi száma: 5388

Az intézmény a rendelkezésre álló oktatási és nem oktatási célú helyiségeket határozott időre (egy oktatási évnél nem hosszabb időtartamra) bérbe adhatja, amennyiben a bérbeadás az alaptevékenységet nem akadályozza.

 

Az intézmény jogállása: önállóan gazdálkodó intézmény. Éves költségvetését a fenntartó (Kincsem Sziget Nonprofit Kft.) hagyja jóvá.

 

 A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok:

 

            - számlavezető pénzintézet neve: Unicredit Bank Zrt.

            - számlavezető pénzintézet címe: 2120 Dunakeszi

            - költségvetési elszámolási számla száma: 10918001-00000045-05330006

 

Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét a Kincsem Sziget Nonprofit Kft. ügyvezetője nevezi ki, és egyben a munkáltatói jogkört is az ügyvezető gyakorolja az intézményvezető felett.

Az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja.

 

 

Az intézmény alaptevékenységét meghatározó jogszabályok:

 

•  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
•  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
•  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
•  A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet
•  363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról
•  32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelvéről
•  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóságról
•  1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
•  138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról közoktatási intézményekben

 

 

Az intézmény működési alapdokumentumai:

 

A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg.

•  Az Alapító Okirat

•  Az óvoda Helyi Nevelési Programja

•  Az óvoda éves pedagógiai munkaterve

•  Jelen SZMSZ és mellékletei szabályozása

   

  Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak:

   

  A z óvodavezető minden ügyben, a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben. Az intézményből továbbított iratok, dokumentumok, valamint az intézményre érvényes dokumentumok hitelesítésére használhatók.        Zárva tartásuk kötelező!

   

   

  Az óvodaigazgatóság és az óvodatitkár gazdálkodási feladatai:

   

• megtervezi a szakmai feladatellátást szolgáló eszközök, anyagok, könyvek, tisztítószerek munkaruha, folyóirat stb. beszerzéseket

• Nyomon követi az óvoda működését biztosító szolgáltatások, befizetési kötelezettségek, karbantartási munkák költségeit.

• a személyi juttatások kifizetéséhez szükséges adatszolgáltatásokat határidőre elvégzi

• Fenntartó felé a rendszeres- és nem rendszeres járandóságokról, valamint a TB ellátásokról adatokat szolgáltat a MÁK felé történő továbbítás céljából

• Figyelemmel kíséri az ellátottak juttatásait, szükség szerint intézkedéseket foganatosít

• Figyelemmel kíséri a felhalmozási kiadásokat, szükség szerint előirányzat módosítást kezdeményez

• Vezeti a munkaüggyel kapcsolatos nyilvántartásokat, tervezéshez, beszámolóhoz bér és létszámadatokat szolgáltat az önkormányzat felé.

• Engedélyezi, nyilvántartja a munkabér előlegek kifizetését és annak megtérülését.

• A személyi juttatások kifizetéséhez szükséges adatszolgáltatásokat határidőre elvégzik.

• A kötelezettségvállalások teljesítését ellenőrzi, a számlákat ellen jegyzi.

• Analitikus számlamásolatokkal, elszámolásokkal alátámasztott nyilvántartást vezet a kötött felhasználású normatív előirányzatok felhasználásáról.

• Nyilván tartja, és számlamásolatokkal alátámasztja az átvett pénzeszközök, pályázati úton elnyert pénzek elszámolását.

• A pályázatokhoz szükséges igazolásokat beszerzi, a rá vonatkozó nyilatkozatokat megteszi.

• Az átvett pénzeszközöket és pályázaton elnyert összegeket elkülönítetten kezeli.

• A vagyonvédelemi feladatokhoz kapcsolódó eszköznyilvántartást vezeti, részt vesz a leltározás és selejtezés lebonyolításában..

• Felelős az intézményi vagyon kezeléséért és megőrzéséért

• Kezdeményezi az elavult eszközök selejtezését, részt vesz az eszközök selejtezési és leltározási folyamatában,

• Elrendeli a többlet és túlmunkavégzést, arról havi elszámolást készít, a hiányzójelentést  határidőre  benyújtja

• Ellenőrzi, felügyeli az étkezéssel kapcsolatos nyilvántartásokat, be-, és visszafizetéseket

• Fenntartó felé továbbítja az étkezési létszámokat, az ebédbefizetést követően.

• A leolvasott mérők alapján havi energiafelhasználási jelentést küld a Közszolgáltató Zrt felé és továbbítja a fenntartónak.

   

   

  A helyi program megvalósításához az intézmény részére biztosított pénzeszközökkel fegyelmezetten gazdálkodik, erről nyilvántartást vezet, és a Fenntartó felé elszámol.

   

   

   

  A felújítási tevékenységek bonyolítása

   

  A felújítási munkálatok a Fenntartó hosszú távú ütemterve alapján kerülnek végrehajtásra.

   

   

  A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje

   

  A belső ellenőrzés célja:

              - Biztosítsa az óvoda-vezető és a Fenntartó számára a megfelelő mennyiségű

                és minőségi információt a törvényes működéshez, különös tekintettel a gazdálkodásra, és

                a pénzügyi tevékenységre.

  - Feltárja a gazdasági követelményektől való eltérést, szabálytalanságot, hiányosságot,

     mulasztást.

              - Megszilárdítsa a belső rendet, fegyelmet

              - Vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás,

                selejtezés végrehajtásának megfelelőségét.

   

  A belső ellenőrzés a FEUVE szabályainak megfelelően magába foglalja:

  - előzetes

  - folyamatba épített

  - és utólagos ellenőrzést.

   

   

  Belső ellenőrzésre jogosultak:

• óvoda-vezető

• fenntartó képviselője

   

  Az ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza.

   

  A belső ellenőrzés éves ütemterv alapján történik, mely része az intézményi éves munkatervnek.

  Az ellenőrzés eredményéről az érintettet tájékoztatni kell:

• kedvező tapasztalatok – elismerés

• feltárt hiányosságok – a hiányok megszüntetésére vonatkozó intézkedés, felelősségre vonás, megelőzés feltételeinek biztosítása.

   

   

  III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

   

  A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket.

  Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan kérdésben dönt, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.

   

  A kötelezően foglalkoztatandó alkalmazottak létszámát a hatályos jogszabályi előírások tartalmazzák.

   

   

   

   

   

   

   

   

   

   

   

  Az óvoda szervezeti struktúrája

   

  Az óvodát az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető.

 

Intézményen belül megtalálható:

• alá- fölé- és mellérendeltség

   

   

   

  	Fenntartó

   

   

   

 

 

 

 

 

 

Óvodavezető

 

 

 

Személyi asszisztens

 

 

 

Szülői szervezet

 

           

 

 

 

		Óvodavezető helyettes				Gyermek és balesetvédelmi felelős

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az óvoda magasabb vezetői, a vezetők közötti feladatmegosztás

 

 

Az óvodavezető

 

Az intézmény élén az óvodavezető áll, akit egy vezető helyettes segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában.

Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja – a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével – a jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat.

Az óvodavezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a nemzeti köznevelési törvény határozza meg.

 

 

Az óvodavezető – a köznevelési törvénynek megfelelően – egy személyben felelős:

 

 az intézmény szakszerű és törvényes működéséért

 az ésszerű és takarékos gazdálkodásért

 az intézményi szabályzatok elkészítéséért, a jogszabályi előírásoknak való folyamatos megfeleltetéséért

 az intézmény pedagógiai programjának jóváhagyásáért

 a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért

 a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért

 a nemzeti ünnepek méltó megszervezéséért

 a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért

 a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért

 a munka- és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért

 a gyermekbalesetek ellenőrzéséért

 a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának ellenőrzéséért

 a humánerőforrás biztosításáért és fejlesztéséért

 a KIR3-adatszolgáltatás hitelességéért

 a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért

 a szabályzatok betartásának biztosításáért a munkaköri leírások és a vezetői ellenőrzés útján.

 

 

A költségvetési szerv vezetője felel:

 

• a feladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak, az irányító szerv által meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért
• a gazdálkodásban a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság, az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért
• a használatába adott vagyon vagyonkezelői jogának rendeltetésszerű gyakorlásáért
• a belső kontrollrendszer kialakításáért, működtetéséért, fejlesztéséért
• a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, valamint annak teljességéért és hitelességéért
• az intézményi számviteli rendért.

 

 

Az óvodavezető feladata:

 

•  a nevelőtestületi értekezletek előkészítése
•  a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése
•  a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése
• a helyettesítések megszervezéséért
• az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására javaslatot tesz a fenntartónak
•  a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezettel való együttműködés
•  a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása
•  az intézmény működésével kapcsolatban döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, alkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe
• rendkívüli szünet elrendelése – a fenntartó egyidejű értesítése mellett –, ha az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet miatt annak működtetése nem lehetséges (időjárás, járvány, természeti csapás, elháríthatatlan ok)
• a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben
• az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat
• a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása
• a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár munkájának közvetlen irányítása
• az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak irányítása.
• a szakmai és gyermekkönyvtár ellenőrzéséért
• szükség szerint végzi az új felvételeket, előjegyzéseket
• szakmai fórumokon, hivatalos rendezvényeken képviseli az óvodát
• pályakezdő, újonnan belépő pedagógus szakmai munkáját segíti
• a költségvetés előtervezésénél összeállítja a hiánylistát, egyeztet az óvodapedagógusokkal és a dajkákkal.

 

Az óvodavezető ellenőrzési feladatai:

 

•  csoportellenőrzéseket végez az éves munkatervben foglaltak szerint
•  ellenőrzi a mulasztási naplók, csoportnaplók vezetését
•  ellenőrzi a reszortfelelősök munkáját
•  ellenőrzi a HACCP-előírásoknak megfelelő munkavégzést
•  ellenőrzi az intézményi szabályzatokban foglalt előírásoknak megfelelő munkavégzést.

 

 

 

 

Beszámolási kötelezettsége a fenntartó felé kiterjed:

 

•  az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára
•  a belső ellenőrzések tapasztalataira
•  az intézményt érintő, megoldandó problémák jelzésére.

 

Az óvodavezető kizárólagos hatásköre a munkáltatói, kötelezettségvállalási jogkör.

 

 

Az óvodavezető helyettes

 

Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi.

 

Különleges felelőssége

• Az óvodavezető távollétében – korlátozott jogkörben – teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat.
• A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában.
•  Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját.
•  Az óvoda kulcsaiért, valamint a bélyegző használatáért teljes felelősséggel tartozik.

 

 

Az óvodavezető helyettes felelős:

 

•  a tanügyi nyilvántartások jogszabályban, továbbá intézményi szabályzatban (határozatban)  rögzített vezetéséért
• a helyettesítési napló vezetéséért, összesítéséért, elszámolásáért
•  a szülői szervezet működésének segítéséért
• a HACCP-rendszer működésének ellenőrzéséért
•  a belső továbbképzések megszervezéséért
•  az alkalmazotti értekezletek előkészítéséért

 

 

Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, valamint hivatalos távolléte alatt a vezető helyettes helyettesíti.

Az óvodavezető akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodában az intézményvezető-helyettes látja el, az azonnali döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével.

Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek az egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés).

Az intézményvezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által írásban adott megbízás alapján történik.

 

 

 

 

 

A vezető, illetve a vezető helyettesre vonatkozó további előírások:

 

•  a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett,
•  a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában, illetve írásbeli megbízásában felhatalmazást kapott,
•  a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben a kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

 

A reggel 7.00 órától 8.00 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

 

A kiadmányozás szabályai

 

Az óvoda kiadmányozási joga az óvodavezetőt illeti meg.

Az intézmény nevében aláírásra az óvodavezető jogosult, akadályoztatása esetén – az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokra vonatkozóan – aláírási jogot gyakorolhat az óvodavezető-helyettes.

Rendkívüli esetben az aláírási jogkört írásos felhatalmazás alapján megbízott pedagógus is gyakorolhatja.

Az átruházott jog gyakorlójának az aláírás előtt az óvodavezetőt tájékoztatnia kell.

 

Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

 

Óvodánk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papíralapú másolatát:

 

•  Intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása
•  Alkalmazottakra vonatkozó adatbejelentések
•  Óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések
•  Alkalmazottak és gyermekek listája (október 1-jei állapot)

 

Az elektronikus úton előállított fenti dokumentumokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása és hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR alrendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk. Az adatokhoz kizárólag az óvodavezető által felhatalmazott óvodatitkár férhet hozzá.

 

 

 

 

 

IV. AZ ÓVODA SZERVEZETI EGYSÉGEI, A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS

 

 

Az óvodaközösség

Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják.

 

 

Alkalmazottak

Az intézmény dolgozói alkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka törvénykönyve  szabályozza.

Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző óvodapedagógus, a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő más alkalmazott.

A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját.

 

Az alkalmazotti közösségek jogai

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg.

Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.

A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden alkalmazottja és közössége. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell.

A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell.

Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha  az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. Az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatos eljárás során a köznevelési törvényben foglaltak szerint kell eljárni.

 

A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben – testületi jogkör esetén a testület egyszerű többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. Új testületi gyűlés az elsőt követő 1 óra elteltével újra összehívható, amely már a többség jelenléte nélkül is határozatképes.

 

 

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott képviselők közreműködésével – az óvodavezető fogja össze.

 

 

 

 

 

A kapcsolattartás formái:

 

•  értekezletek
•  megbeszélések
•  fórumok

 

A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot, gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

 

Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák lásd a melléklet szerint.

 

 

 

A nevelőtestület

 

A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja.

 

A nevelőtestület a nevelési kérdésekben, a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, a köznevelési törvényben és más jogszabályokban, továbbá az e Szabályzatban meghatározott kérdésekben döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

 

 

A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok

A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Nkt. 70. §-a, valamint a EMMI r. 117. §-a határozza meg.

A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben.

 

A nevelőtestület véleményét ki kell kérni:

• a pedagógusok külön megbízásának elosztása során
• a vezető helyettes megbízásakor, megbízásának visszavonásakor

 

A nevelőtestület döntési jogköre:

•  a pedagógiai program elfogadása
•  az SZMSZ és a házirend elfogadása
•  a nevelési év munkatervének elfogadása
•  átfogó értékelések és beszámolók elfogadása

•  továbbképzési program elfogadása
• a nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása
• jogszabályban meghatározott más ügyek

 

 

 

A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és – szükség szerint – rendkívüli értekezletet tart.

A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze.

A pedagógusok felelőssége és kötelessége, hogy a napirend alapján felkészüljenek, beszámolási kötelezettségüknek eleget tegyenek, és érdemi hozzászólásaikkal segítsék a cél elérését.

 

Az óvodavezető rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.

A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet nevelési időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.

 

 

A rendes és rendkívüli nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv készül, melyek kötelező

tartalma:

 

- Dátum, idő megadása

- Helyszín pontos meghatározása,

- Napirendi pontok felsorolása

- Jelenléti ív

- az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét

- Jegyzőkönyvvezető és hitelesítő megnevezése

- Részletes, a napirendi pontoknak megfelelő hiteles szöveg

- a jelenlévők hozzászólását

- a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását

- a határozat elfogadásának szavazási arányát.

 

A jegyzőkönyvek minden alkalommal aláírják:

- óvoda vezető

- jegyzőkönyv vezető

- Két hitelesítő aláíró.

 

A jegyzőkönyvet, az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületi tagok közül egy hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet, a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek.

 

 

Dajkák közössége

 

Elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő, jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak.

Havonta 1 alkalommal szervezik munkaértekezleteiket, melyről feljegyzés készül. A csoportban dolgozó 2 óvodapedagógus, 1 dajka az egyes tervezési időszakok feladatait rendszeresen megbeszélik. A csoport óvónői folyamatosan tájékoztatják dajkájukat a gyermekek nevelését elősegítő, részére átadható információról.

 

 

A Szülői Szervezet

 

A szülők a Nkt.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet, illetve óvodaszéket hozhatnak létre.

A szülői szervezet saját SZMSZ-éről, ügyrendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt.

 

Az óvodai szülői képviselet, véleményezési jogot gyakorol az alábbi területeken:

• · a házirend tervezésében,
• · az éves munkaterv és beszámoló tervezésében,
• · az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben,
• · a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,
• · a szülői értekezletek napirendjének elfogadásában,
• · az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában,
• · a gyermekvédelmi feladatok meghatározásában, a munkatervnek a szülőket is

érintő részében.

 

Az óvodai Szülői képviselet:

 

Képviseli a szülőket és a gyermekeket az oktatási törvény megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez.

Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót.

A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor. Képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. A meghívás a napirend írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet.

A szülői szervezet elnökével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben az óvodavezető-helyettes tart kapcsolatot.

 

Az óvoda vezetője a szülői szervezet képviselőit legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről.

 

A szülői szervezet véleményezési jogkörében eljárva minden esetben köteles írásban nyilatkozni.

A szülői szervezet képviselői minden értekezlet után kötelesek a soron következő csoportos szülői értekezleten beszámolni a mindenkit érintő információkról.

 

 

Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések

 

Az óvodavezetői irodában – hitelesített másolati példányban –, valamint az intézmény honlapján a szülők számára hozzáférhető

- az óvoda pedagógiai programja,

- szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ),

- házirendje,

- működési engedély

 

A dokumentumok elhelyezéséről és a szóbeli tájékoztatás időpontjáról a szülők a nevelési év kezdésekor tájékoztatást kapnak az óvodavezetőtől.

A szülők az óvodavezetőtől, helyettesétől és a csoport óvodapedagógusától kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról. Ennek időpontja a szülővel történő előzetes egyeztetés alapján kerül meghatározásra.

Az óvoda lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők az óvodai beiratkozás előtt is választ kapjanak kérdéseikre.

Beiratkozáskor a házirend egy példányát minden szülő kézhez kapja, melynek tényét aláírásával kell igazolnia.

 

 

 

 

 

 

V. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA

 

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel.

 

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

 

A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletére vonatkozó feladatellátás alapja a fenntartó és az egészségügyi szolgáltató által megkötött megállapodás tartalma.

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője.

Feladata: biztosítja a munkafeltételeket, gondoskodik a gyermekek felügyeletéről, vizsgálatokra való előkészítéséről, a szülők tájékoztatásáról.

A kapcsolat tartalma: az iskolaorvos felkérésére szakértőként közreműködik, a gyermekek egészségügyi ellátását és az egyéb iskola-egészségügyi feladatokat az óvodavezetővel egyeztetett rend szerint, együttműködve végzi. A védőnő feladatkörébe tartozó feladatokat az 51/1997. (XII. 18.) NM-rendelet szabályozza.

A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre.

Gyakoriság: nevelési évenként a feladatra szóló megállapodás tartalma szerint.

 

 

 Pedagógiai szakszolgálatok

 

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus.

A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben.

A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel.

Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint.

 

Pedagógiai szakmai szolgáltatók

 

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, illetve a szakmai munkaközösség vezetője.

A kapcsolat tartalma: a pedagógusok szakmai ismereteinek frissítse, bővítése, valamint szaktanácsadói szakmai segítés.

A kapcsolat formája: továbbképzések, konferenciák, konzultációk, szaktanácsadói hospitálás, szaktanácsadói javaslat.

Gyakoriság: nevelési évenként meghirdetett időpontokban és gyakorisággal.

 

 

Gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, gyámügyi hivatal

Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős.

A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása.

A kapcsolat formája, lehetséges módja: esetmegbeszélésen, előadásokon, rendezvényeken való részvétel, segítség kérése, ha a gyermeket, veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt.

• -  a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése – ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja

• -  amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen

• -  esetmegbeszélés – az óvoda részvételével, a szolgálat felkérésére

• -  szülők tájékoztatása révén (a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését

  Gyakoriság: szükség szerint.

  A gyermekvédelmi feladatok kompetenciaelvű meghatározását az óvoda pedagógiai programja tartalmazza.

   

  Általános iskola Tanügyi Igazgatósága

  Kapcsolattartó: az óvodavezető által az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus.

  A kapcsolat tartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda–iskola átmenet megkönnyítésével, információk továbbítása a szülőknek.

  A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel.

  Gyakoriság: a közeli iskolák megkeresésére látogatás az iskolai beiratkozás előtt és az első félévet követően.

   

  Fenntartó

   

  Kapcsolattartó: óvodavezető.

  A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, az intézmény érdekeinek képviselete.

  A kapcsolattartás formája: vezetői értekezletek, kiállítások, rendezvények, központi ünnepségeken való intézményi képviselet, munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, írásos beszámoló.

   

  Gyermekprogramokat ajánló kulturális intézmények, szolgáltatók

  Kapcsolattartó: az óvodavezető által az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus.

  A kapcsolat tartalma: színvonalas gyermekműsorok, előadások szervezése, lebonyolítása.

  A kapcsolat formája: intézményi programok szervezése, intézményen kívüli kulturális programok látogatása, illetve ajánlása a szülőknek.

  Gyakorisága: az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva, a szülői szervezet véleményének kikérésével.

   

   

   

   

   

  VI. AZ ÓVODA MŰKÖDÉS RENDJE

   

  Az intézmény működési rendje

   

Az óvoda hétfőtől péntekig ötnapos munkarenddel működik.

Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. A nyitvatartási idő napi 10 óra, reggel 7.00 órától 17.00 óráig, 7-7.30-ig ügyeleti idő.

Az óvodát reggel a munkarend szerint 7.00 órára érkező dajka nyitja, és délután a munkarend szerinti dajka zárja.

Az óvoda dolgozóinak munkarendje, a személyre szóló munkaidő-beosztás az adott nevelési évre szóló munkaterv tartalmazza.

Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi.

 

Az óvoda üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel.

 

Az ügyeleti ellátásra vonatkozó igényeket a zárás előtt 8 nappal az óvodapedagógusoknak kell összegyűjtenie és továbbítani.

Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg.

A nevelés nélküli munkanapok, továbbá az ünnepek időpontjáról az első szülői értekezleten tájékoztatást kell adni, valamint minden csoport faliújságján szeptemberben ki kell függeszteni. Az ügyeleti igényeket – a zárva tartást megelőzően legalább 5 nappal – a hirdetőtáblákon közzétett nyilatkozaton a szülőknek írásban kell jelezni.

A nyilatkozatok beszerzése az óvodapedagógusok feladata, akik azt legkésőbb 2 nappal a zárva tartás előtt leadják az óvodavezetőnek.

 

A gyermekek fogadása (nyitva tartás)

 

Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át, folyamatosan működik. A napi nyitvatartási idő átlagosan 10 óra. A pontos nyitva tartást a Házirend szabályozza, mely évenként felülvizsgálatra kerül. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvodavezető engedélyezi.    

 

A nevelési év a tárgyév szeptember hó 01 napjától a következő év augusztus hó 31. napjáig tart. Az óvodai tanítási év szorgalmi időszaka szeptember 1-től, július 12-ig (tanévzáró ünnepség napjáig) tart.

 

Az óvoda üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel, melynek időpontjáról legkésőbb február 15-ig köteles a szülőket értesíteni.

Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás.

Az első gyerek érkezésétől az utolsó távozásáig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekkel.

A részletes szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza.

 

 Általános előírások

 

A gyerekekkel – életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően- ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó szabályokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát.

• az óvodai nevelési év, valamint

• szükség szerint a foglalkozás, kirándulás, tevékenység előtt

   

  Az ismertetés tényét, tartalmát az óvodai csoportnaplóban dokumentálni kell. A csoportszobában, valamint az óvodán kívüli program alkalmával gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről

   

   

   

  Az óvoda házirendje szabályozza a következő óvó-védő előírásokat

• A gyermek védelmére vonatkozó szülői nyilatkozatok, engedélyek szabályai
• A balesetek megelőzésére vonatkozó szabályok
• Az intézmény biztonságát garantáló szabályok
• Az óvoda helyiségeinek használatára vonatkozó szabályok
• Az óvodán kívül szervezett foglalkozások szülői engedélyeztetésének módja, szabályai

 

 

 

A gyermekek óvodai felvétele

Nkt 8.§ -a szerint.

 

Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.

Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

 

A beiratkozás rendje:

 

A beiratkozás időpontját minden nevelési évben a fenntartó határozza meg, és a megszokott formában, a kijelölt beiratkozási időpontot megelőző harminc nappal hozza nyilvánosságra:

 

•  A beíratási időszakot követően a felvételt nyert gyermekek
• fogadása szeptember 01-től folyamatosan történik. Az újonnan
• jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben
• folyamatosan történik.
• A beiratkozás során a szülőt röviden szóban és írott
• bemutatkozó anyag formájában ismertetjük óvodánk pedagógiai
• rendszeréről
• A beiratkozást követően a gyermekek és a szülők lehetőséget
• kapnak arra, hogy közvetlen betekintést nyerjenek az óvoda
• életéről: közös gyermeknap, a nyár folyamán nyitott óvoda
• A beíratás tényét az Előjegyzési naplóban kell rögzíteni.

 

 

Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja felvehető gyermekek számát a fenntartó az óvodavezetővel együtt bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.

Az óvodában való felvételről az óvoda vezetője írásban: Felvételi Határozat formájában értesíti a szülőt a beíratást követő 10 napon belül.

A gyermekek személyiség jogait figyelembe véve a felvett gyermekekről név szerinti névsort nyilvános helyre kifüggeszteni tilos.

 

Az óvodai átvétel:

A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti:

 

Az óvoda házirendjét az új gyermekek szüleivel az adott nevelési év megkezdése előtt ismertetni kell: nyomtatott formában mindenki számára biztosítani kell.

 

Az iskolai élet megkezdésére vonatkozó szabályok

 

Nkt.45. § -a szerint Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.

 A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

 

A tankötelezettség kezdetéről

a) az óvoda vezetője,

b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,

c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat

alapján a szakértői bizottság dönt.

 

A tanköteles életkort elérő gyermekek esetében:

• az óvoda igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget,
• ha szükséges, javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét,
• javasolja, hogy a gyermek – annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a gyermek sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte az iskolába lépéshez szüksége fejlettséget – szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt

 

 

 

A gyermek óvodai elhelyezése megszűnik, ha

 

•  a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,
• 5 éven aluli óvodás gyermek esetében, ha a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt naptól,
• a gyermeket felvették az általános iskolába,

 

Az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, és az előző óvoda vezetőjét írásban értesíteni kell. Amennyiben az óvodai felvételre a gyámhatóság kezdeményezése alapján kerül sor, a határozatot számára is meg kell küldeni.

 

§ javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a nevelési tanácsadóba.

 

Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése

Az óvodába felvett gyermek fejlődését a „Fejlődés nyomon követése” dokumentumban rögzítjük.

 

A fejlődés nyomon követése az alábbi területekre terjed ki: értelmi, beszéd, hallás, látás, mozgás fejlődés.

Rögzítésre kerülnek: a gyermek fejlesztési feladatai: intézkedések, megállapítások, javaslatok, fejlesztési tervek.

 

Az óvoda indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybe vételét. A fejlesztési javaslatokat, illetve a Fejlődési napló bejegyzéseit ismertetjük a szülővel, aki azt aláírásával igazolja az erre rendszeresített forma nyomtatványon.

A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdést követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda köteles átadni a szülőnek. A fejlődési napló tartalmát, vezetésének szabályozását a Helyi Óvodai Nevelési Program tartalmazza.

A gyermek napirendje

 

A csoportok napi és heti rendjét a Helyi Óvodai Nevelési Program szabályozásának megfelelően, a gyermekek életkori sajátosságainak függvényében a nevelési év elején alakítjuk ki, melyet az első – nevelési év nyitó - szülői értekezleten ismertetünk a szülőkkel. A nevelési év során szervezett óvodai programok esetében a napirendek rugalmasan változhatnak.

 

 

Egyéb foglalkozások

A nevelési időben egyéb foglalkozások is szervezhetők, melyről a pedagógus Egyéb foglalkozási Naplót vezet a 206/2012 EMMI Rendelet 103.§.-a alapján. E foglalkozásokért térítési díj szedhető.

 

Az óvodába érkezés és távozás rendjét

Fenntartó által jóváhagyott Házirend tartalmazza.

 

 A gyermek távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó rendelkezések:

Az óvoda Házirendje szabályozza a megfelelő jogszabályok figyelembe vételével.

 

Gyermekek étkeztetése, Térítési díjak befizetése, visszafizetése

A fenntartó által jóváhagyott Házirend szabályozza a megfelelő jogszabályok figyelembe vételével.

 

 

Nevelési időben szervezett óvodán kívüli foglalkozásokkal, programokkal kapcsolatos szabályok

 

 

A szülők tájékoztatása

 

• A szülői nyilatkozatok, engedélyek beszerzésében a házirendben foglaltaknak megfelelően kell eljárni
• Az engedélyezési dokumentumnak (a csoportok, az óvoda éves programterve) tartalmaznia kell a tervezett foglalkozás, kirándulás időpontját, helyszínét, a közlekedés útvonalát, eszközét, a foglalkozás költségvonzatát. A szülő aláírásával adja beleegyezését a programon való részvételre

• A csoportok faliújságjain keresztül a heti programon kell az ismétlő tájékoztatást megadni a szülők felé

• Az éves programterven kívüli egyéb foglalkozások szervezésekor, az esedékesség előtt 5 nappal – az előbbiek szerint kell eljárni a szülő tájékoztatásában, az engedély megszerzésében
• A tervezett foglalkozás, kirándulás előtt havi munkaértekezleten szóbeli tájékoztatás a kirándulás feltételeinek beszámolásával – a munkaértekezletről feljegyzés készül.
• Egyeztetés után írásbeli benyújtása a kísérők aláírásával, hitelesített formában a külső foglakozás megkezdése előtt  /Távozási füzet /
• Az óvodán kívüli foglalkozás csak abban az esetben tekinthető engedélyezettnek, ha azt a óvoda-vezető ellenjegyezte

 

 

A óvoda-vezetői engedélyezés feltétele

 

• Minden tíz gyermek után egy kísérő biztosítása /óvodapedagógus + dajka /

• A csoportnaplóban rögzített – külső foglakozások szervezésének szabályaival történő egyezőség a szóbeli, írásbeli tájékoztatóban

• A csoport „balesetvédelmi oktatásának”, felkészítésének megléte

• A szülői engedélyek megléte, megfelelősége

   

  Nevelési időben szervezett foglalkozások

• Helyszíni foglalkozás

• Kirándulás, séta

• Színház, múzeum, kiállítás, mozi látogatás

• Sport programok

• Kulturális programok

•  könyvtárlátogatás

   

   

  A pedagógus kötelessége

  A külső programok, foglalkozások szervezésére vonatkozó szabályok maradéktalan betartása, valamennyi fentiekben felsorolt feltétel biztosítása

   

   

  Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés rendje

   

  Az ezzel összefüggő szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza.

• Az óvodába felvett gyerekeket a óvoda tartja nyilván

   

   

  A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó rendelkezések

   

  Az ezzel összefüggő szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza.

   

   

  AZ alkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai

   

• Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat.

• Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos!

• A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását.

• Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túl igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, ezt az intézmény vezetőjétől írásban kell kérvényeznie, a használat céljának és időpontjának megjelölésével.

   

   

  Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:

• a közös tulajdont védeni,

• a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,

• az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni,

• az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,

• tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,

• a munka és egészségvédelmi szabályokat betartani

 

 

Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel

 

Az óvoda bejáratai a gyermekek biztonsága és a vagyonvédelem érdekében napközben zárva van. Az intézmény alkalmazottai közül bárki ajtót nyithat, miután tájékozódott, felvilágosítást kapott a belépni kívánó személy kilétéről. A látogatótól meg kell kérdezni, hogy milyen ügyben jelent meg, majd el kell kísérni a keresett személyhez.

 

A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos vagy szakmai szervek képviselőit az óvodavezető fogadja.  Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását – a szülők kivételével – az óvodavezető engedélyezi.

Ügynökök, üzletszerzők vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak.

 

VII.  AZ ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

 

 

Az intézményi megemlékezések, a nemzeti és az egyéb ünnepek megünneplésének rendjét és módját a nevelési program, jelen Szabályzat, továbbá a nevelési év rendjére vonatkozó éves munkaterv határozza meg.

Az éves munkatervben ki kell jelölni a rendezvény idejét és azt a pedagógust, aki az évi ünnepélyek, megemlékezések, hagyományápoló rendezvények megszervezéséért, lebonyolításáért szakmailag felelős.

 

A gyermeki élet hagyományos ünnepei, melyet valamennyi csoport megünnepel az intézményben:

 

•  születésnapok
•  Mikulás
•  karácsony
•  farsang
•  nőnap
•  március 15-e
•  húsvét
•  anyák napja
•  gyermeknap
•  évzáró

 

 

A megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés az óvónők feladata úgy, hogy figyelembeveszik a gyermeki személyiséget, a helyi sajátosságokat és az egyé lehetőségeket.

Az óvodai ünnepségeken és rendezvényeken az intézmény dolgozóinak jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

 

A karácsony, a farsang, az anyák napja, az évzáró és a gyermeknap nyilvános, melyre szülők és más vendégek is hívhatók.

 

Az óvodapedagógusok kezdeményezésére csoportszinten más ünnepélyek, rendezvények is nyilvánossá tehetők amelyeket az óvodavezető engedélyeztet.

 

 

Az ünnepek és hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, elvárások:

 

•  Az óvoda közösségi helyiségeinek az ünnephez illő feldíszítése.
•  Tájékoztató információk kihelyezése a program időpontja előtt legalább 2 héttel.
• Projektterv készítése az intézményi szintű rendezvényekhez (feladat – felelős – határidő megjelölésével).
•  A rendezvényeken való aktív részvétel, a személyre szóló feladatok maradéktalan elvégzése.

 

 

 

VIII.  INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

 

A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

 

A gyermekekkel egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év megkezdésekor, illetve folyamatosan (kirándulás, séta stb.), a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően ismertetni kell.

A gyermekek tájékoztatása, felvilágosítása a csoportos óvónő felelőssége. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálni kell.

 

Az óvodai életre vonatkozó szabályok a nem óvodás testvérekre is vonatkoznak, azok betartása a szülők jelenlétében is elvárás.

Az óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot, használati utasítást áttanulmányozni és az alkalmazás során betartani.

Óvodába lépéskor a szülők írásban nyilatkoznak arról, hogy ki viheti haza a gyermeket.

 

Az óvoda felügyeleti kötelezettsége a belépéstől az intézmény jogszerű elhagyásáig terjed, de legfeljebb a szülő vagy törvényes képviselő megérkezéséig, illetve az óvodán kívüli programok időtartamára áll fenn.

 

 

Az intézmény vezetőjének felelőssége,

 

• hogy az udvari játékok folyamatos karbantartása, időszakos szabványossági felülvizsgálata megtörténjen,

•  a gyermekbalesetek megelőzése érdekében a vezető és a munkavédelmi felelős feladata a gyermekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazott figyelmét felhívni a veszélyforrásokra (csoportszoba, udvar, séták, kirándulások, játékeszközök stb.) valamint a bekövetkezett baleset utáni eljárással kapcsolatos szabályok megfogalmazása, a teendők ismertetése,

•  a veszélyekre figyelmeztető jelzéseket, táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell,

•  évente az intézmény egész területét felmérjék a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából.

   

   

  Az óvodai alkalmazottak felelőssége:

   

•  hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet,

•  hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az aljzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével,

• hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be,

• Mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére.

• A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá.

•  A gyermekek testi épségét veszélyeztető (szúró, vágó stb.) tárgyak otthonról ne kerülhessenek az óvodába.

•  A foglalkozásokra általuk készített és használt eszközök megfeleljenek a biztonsági előírásoknak.

•  Javaslatot tegyenek az óvoda épülete és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére.

•  Munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére.

•  Veszélyforrást jelentő munka területeket mindig zárják.(pince, ház mögötti rész)

•  Hívják fel a gyermekek és az óvodavezető figyelmét a veszélyhelyzetekre.

•  Azonnali veszélyelhárítás szükséges a baleset megelőzése érdekében.

   

   

  Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok

   

   

  A balesetet szenvedett gyermek ellátása a gyermek felügyeletét éppen ellátó óvónő feladata, miután a többi gyermek biztonságáról, felügyeletéről gondoskodott.

  A fenti feladatok ellátásában a helyszínen jelenlévő többi munkatársnak is segítséget kell nyújtania.

   

  A balesetet szenvedett gyermek megnyugtató ellátása után tájékoztatni kell az óvodavezetőt, amennyiben orvosi ellátás szükséges, akkor azonnal értesíteni kell a szülőket is.

  A gyermekbalesetek jelentésének módját az EMMI r. 169. § (2) bekezdése tartalmazza.

  A gyermekbalesetek jegyzőkönyvezése és nyilvántartása a gyermekvédelmi felelős feladata.

   

   

  Nem súlyos balesettel kapcsolatos feladatok:

•  a baleset körülményeinek kivizsgálása

•  jegyzőkönyv készítése

•  bejelentési kötelezettség teljesítése

   

   

   

  Súlyos balesettel kapcsolatos további előírások:

•  azonnali jelentés a fenntartónak és a mentők értesítése

•  megfelelő képesítéssel rendelkező személy bevonása a baleset körülményeinek a kivizsgálásába

 

 

 

A baleset körülményeinek kivizsgálásánál biztosítani kell a szülői szervezet képviselőjének részvételét.

A munkavédelmi felelős különleges felelőssége, hogy

•  gyermekbalesetet követően intézkedjen annak megelőzésére, hogy hasonló eset ne forduljon elő,

•  az óvoda minden alkalmazottját tájékoztassa.

   

   

   

   

   

  A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése

   

  Nevelési időben szervezett, óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok

   

  Az óvodapedagógusoknak lehetőségük van óvodán kívüli programok szervezésére is:

•  kirándulás, séta

•  színház-, múzeum-, kiállítás látogatás

•  sportprogramok

•  iskolalátogatás stb.

   

  A szülők a nevelési év kezdetén írásban hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen.

   

   

  Az óvodapedagógusok feladatai:

   

• Az óvodavezető tájékoztatása előzetesen szóban, majd a program megkezdésekor helyi formanyomtatvány (helyszín, résztvevők neve, kísérők neve, időtartam, közlekedési eszköz) kitöltésével írásban.

•  A csoport faliújságján tájékoztatják a szülőket a program helyéről, időpontjáról és a közlekedési eszközről.

   

   

  A program akkor tekinthető engedélyezettnek, ha azt az óvodavezető vagy helyettese írásban ellenjegyezte.

   

   

Különleges előírások

A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani.

 

•  Tömegközlekedés igénybe vételekor 8 gyermekenként 1-1 fő felnőtt kísérő – de minimum 2 fő
•   Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1-1 fő felnőtt kísérő

 

Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.

 

 

Az óvodai alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályok:

 

•  Az intézmény valamennyi alkalmazottjának érvényes munkaköri alkalmassági orvosi véleménnyel kell rendelkeznie.

•  A HACCP-előírások betartása és betartatása mindenki felelőssége.

•  Az intézmény egész területén tilos a dohányzás!

•  Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos!

   

   

  Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

   

   

  Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. A szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről az óvodavezető dönt.

  Rendkívüli esemény (bombariadó, tűz, természeti katasztrófa) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásainak megfelelően kell elvégezni.

   

  Bombariadó esetén minden esetben azonnal értesíteni kell a rendőrséget, és haladéktalanul meg kell kezdeni az épület kiürítését.

   

  Amennyiben az óvodavezető nem tartózkodik az épületben, a helyettese, illetve a legmagasabb iskolai végzettséggel és szolgálati idővel rendelkező munkatárs gondoskodik a bejelentésről és a kiürítés megszervezéséről, majd a vezető értesítéséről.

   

  A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

   

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:

• a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről

• a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról

• az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről)

• a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről

• az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról

• az épület kiürítéséről

 

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani!

 

Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az óvodavezető a felelős.

 

A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek.

 

A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az óvoda alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:

• iroda

• felnőtt öltözők

• csoportok folyosói

   

  Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az óvoda munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata, Tűzvédelmi Szabályzata tartalmazza. Az óvoda Házirendje rögzíti a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályokat, az intézményi óvó-védő előírásokat.

   

     

   

IX. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

 

 

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenység eredményességének, szakszerűségének, célszerűségének és hatékonyságának a vizsgálata, annak feltárása, hogy milyen területen szükséges erősíteni a tevékenységet, milyen területeken kell a rendelkezésre álló eszközöket, felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetve bővíteni.

 

Területei:

•  Szakmai-pedagógiai tevékenység
•  Tanügy-igazgatási feladatok ellátása
•  Munkáltatói jogkörből adódó feladatok (határidők, jogszabályi előírások betartása)

 

Módszerei:

•  Megfigyelés (csoportlátogatás),
•  Dokumentumelemzés (tervezési, értékelési, tanügy-igazgatási)
•  Bejárás, leltározás
•  Részvétel a munkában

 

Alapelvei:

•  konkrétség

•  objektivitás

•  folyamatosság

•  tervszerűség

•  pedagógiai önállóság tiszteletben tartása

•  humánus megközelítés, kölcsönös bizalom

•  önállóság, önértékelés fejlesztése

•  perspektívák adása

•  pozitívumok erősítése

A pedagógiai munka éves ellenőrzési ütemtervét a vezető helyettes javaslatai alapján az intézményvezető készíti el.

 

Az ellenőrzési terv az éves munkaterv része. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit, szempontrendszerét és ütemezését.

Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.

 

Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az intézményvezető felel.

Az intézményvezető az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonja a vezető helyettest.

Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt.

Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet az intézményvezető-helyettes és a szülői szervezet.

 

Az ellenőrzés tapasztalatairól írásos feljegyzést kell készíteni, azt az érintett óvodapedagógussal, illetve dolgozóval ismertetni kell, aki arra szóban vagy írásban észrevételt tehet.

Az intézményvezető minden évben valamennyi óvodapedagógus és technikai dolgozó munkáját értékeli legalább egy alkalommal.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait a nevelési évzáró értekezleten értékelni kell, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

 

 

X. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

 

Nyilatkozat tömegtájékoztató szerveknek

 

A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű tájékoztatás nyilatkozatnak minősül.

 

Nyilatkozattétel esetén az alábbi előírásokat kell betartani:

•  Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.

•  A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.

•  A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire.

•  Nem adható sem szóbeli sem írásbeli nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyekről a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.

   

   

   

  A kereset kiegészítés feltételei

   

  Az óvodavezető határozott időre, vagy egyszeri alkalomra szólóan kereset kiegészítéssel ismerheti el a kiváló teljesítményt, az átmeneti többletfeladatok ellátását, továbbá a teljesítményértékelés eredményét az alábbi szempontok figyelembevételével:

•  tanulási tervek készítése a helyi program alapján   

•  olyan folyamatos pedagógiai tevékenység, amely túlnő a csoportkereteken

•  pályázatírás

•  publikálás

•  bemutatók tartása

•  új módszerek, ötletek kipróbálása, megvalósítása, továbbadása

•  belső ellenőrzések tapasztalatai

•  óvodapedagógusi tevékenységével emeli és erősíti az óvoda elismertségét

• pályakezdők szakmai segítése

•  olyan munkában való részvétel, amely nem kapcsolódik a munkaköréhez

• A kereset kiegészítés mértékéről az óvodavezető dönt. A döntés-előkészítés folyamatában kérheti az óvodavezető-helyettes véleményét.

 

 

Gazdálkodással kapcsolatos szabályozás

 

Az intézmény pénzügyi-gazdasági tevékenységével összefüggő feladatainak, a feladatellátásnak szabályozása a Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező mellékleteit képező szabályzataiban történik.

 

1.  Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE)

• a pénzügyi-gazdasági feladatok feladatkörönkénti elkülönítése

• a pénzügyi-gazdasági folyamatokhoz kapcsolódó szabályzatok

• Tervezési szabályzat

• Előirányzat módosítási szabályzat

• Beszámolási szabályzat

• Feladatellátás rendjének szabályozása

• Számviteli politika, számviteli szabályzat

• Pénztár és pénzkezelési szabályzat

• Leltározási, leltárkészítési és selejtezési szabályzat

• Pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés hatásköri rendje

• Anyag és eszközgazdálkodási szabályzat

• Önköltség számítási szabályzat

   

1. Költségvetési ellenőrzési szabályzat és mellékletei

2. Tervezés-végrehajtás ellenőrzése

3. Gazdasági ügyrend

4. Belső ellenőrzési szabályzat

    

    

 Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések

 

A Helyi Óvodai Nevelési Programok, az óvoda házirendje, az óvoda házirendjében megjelölt helyen és időben hozzáférhető. Az óvodaigazgatóság helyiségeiben az igazgató helyettestől kérhető el megtekintésre, az igazgatóság munkarendje szerint.

Az újonnan érkező gyermekek szüleinek első ismerkedő szülői értekezleten történik a Házirend ismertetése és annak írásos változatának átadása.

 

 

Munkaköri leírás minták

 

 

Óvodapedagógus

 

Cél: A rábízott gyermekek egyéni és közösségi nevelése, fejlődésük sokoldalú elősegítése, tevékenységük, életkoruk megfelelő irányítása.

 

KÖTELESSÉGEK

 

Feladatkör részletesen:

•          Nevelő-fejlesztő munkáját az érvényben lévő pedagógiai alapdokumentumok határozzák meg.

•          Munkáját az óvodavezető útmutatása alapján önállóan, felelősséggel végzi.

•          Felkészül a foglalkozások megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat.

•          Megtartja a pedagógus etika követelményeit, a munkafegyelmet, a közösségi együttműködés normáit, összehangolt munkát végez az óvoda többi dolgozójával.

•          Betartja a jogszabályok és belső szabályzatok előírásit, az egészségügyi előírásokat, és szakszerűen végrehajtja a pedagógiai feladatokat.

•          Gondoskodik a gyermek testi épségéről, erkölcsi védelmükről, személyiségük fejlődéséről, képességeik fejlesztéséről, a balesetek megelőzéséről (nem hagyhat gyermeket felügyelet nélkül.)

•          A pedagógiai program alapján a gyermekek személyiségét, képességeiket változatos, eredményes, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait figyelembe vevő módszerekkel fejleszti.

•          Figyelembe veszi az egyéni fejlődési ütemet, a hatályos családi helyzetet, a sajátos nevelési igényt, közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában.

•          Menedzseri a tehetséges gyerekeket.

•          Irányítja és értékeli csoportját, naprakészen vezeti a rábízott adminisztrációt.

•          Felkészülten és aktívan részt vesz az óvoda pedagógiai programjának értékelésében, módosításában, a nevelési értekezleten, szakmai munkaközösségi és munkacsoport foglalkozásokon, az ünnepélyeken, rendezvényeken.

•          Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben és önképzésben gyarapítja.

•          A pedagógiai programnak, valamint az intézmény működési dokumentumainak megfelelően tájékoztatja a szülőket gyermekükről, együttműködik a családokkal.

•          A szülőkkel ismerteti a gyermekek értékelési rendszerét, majd évente kétszer értékeli a gyermekeket, és azt ismerteti a szülőkkel.

•          Óvja a gyermekek jogait, tiszteli emberi méltóságukat.

•          Évente elkészíti, felülvizsgálja a munkához szükséges eszközök jegyzékét, a hiányt és az amortizációt jelenti az intézményvezetőnek.

•          A napi nevelőmunkához szükséges jogszabályokat folyamatosan figyeli, és azokat megfelelően alkalmazza.

•          Az éves munkaterv alapján egyéb feladatköreit maximális tudása szerint elvégzi, ellenőrzi és dokumentálja.

 

JOGKÖR, HATÁSKÖR

 

Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak törvény jogszabályok által valamint az óvoda SZMSZ-ben biztosított jogokat, hatásköre és képviseleti joga az általa vezetett gyermek csoportra terjed ki.

 

BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGE

 

Év végén- meghatározott szempontok szerint- az egész éves teljesítményét írásban értékeli

 

MUNKAKÖRI KAPCSOLATOK

 

Részt vesz a nevelőtestületi, alkalmazotti értekezleteken. Az intézmény gyermeki és dolgozói érdekében kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik: a fenntartóval és annak szervezeteivel, szakmai szervezetekkel és a társintézményekkel, a szülőkkel ápolja hagyományosan kialakult kapcsolataikat.

 

FELELŐSSÉGI KÖR

 

Felelős kijelölt csoportjában a pedagógiai program megvalósításáért, a gyermekek biztonságáért, a gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, az egyenlő bánásmódért.

 

Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható:

 

•          Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért;

•          A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért;

•          A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért;

•          A munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért;

•          A vagyonbiztonság, a rábízott leltári tárgyak és a higiénia veszélyeztetéséért.

 

Bizalmas információk

 

A személyiségi jogokat érintő, adatvédelem alá eső, vagy hivatali titkoknak minősülő információkkal a törvény szellemében jár el, bizalmas információkat/ dolgozói, gyereki, szülői/ csak a szükséges mértékben- az óvoda vezetőjének vagy helyetteseinek utasítására tárhat fel.

Az intézmény belső életére vonatkozó értesüléseit köteles hivatali titokként megőrizni.

 

Nem adható se szóbeli se írásbeli nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyekről a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.

 

 

III.

 

EGYÉB FELADATOK, MEGBÍZÁSOK

 

Személyre szólóan az adott nevelési év intézményi munkatervében kerül meghatározásra az egyéb feladat és megbízás.

 

IV.

 

ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG

 

Ellenőrzése

 

•          Az SZMSZ és az éves intézményi munkaterv tartalma és ütemezése szerint.

•          Joga van évente legalább egyszeri ellenőrzésre, munkájáról véleményezéshez.

•          Ellenőrzést maga is kérheti.

•          Rendkívüli ellenőrzésre a naprakészség, munkafegyelem ellenőrzése esetén, illetve a munkájával szemben felmerült ok miatt kerülhet sor.

•          Az ellenőrzésével kapcsolatban kialakított véleményhez írásbeli észrevételt tehet.

 

Ellenőrzésre jogosultak:

 

•          Óvodavezető

•          Külső szakértő egyeztetett időpontban

A pedagógiai munka fejlesztése, az eredményes munka érdekében megfigyeléseket végezhetnek a nevelőtestület tagjai / minőségügyi csoport, szakmai pedagógiai csoport stb./ az intézményi munkatervben jelöltek szerint.

 

Pedagógiai asszisztens

 

Cél: Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése. A pedagógiai program eredményes megvalósítása, a gyermekek zavartalan és folyamatos ellátása érdekében segítse az óvodapedagógusok munkáját.

 

KÖTELEZETTSÉGEK

 

Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése:

•          Feladatait az óvoda napi és heti rendjéhez igazodva, közvetlen felettese határozza meg.

    A gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik.

•          Felkészül feladatainak ellátására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos teendőket.

•          Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítségéről a pedagógusok iránymutatása szerint.

•          Foglalkozásokon az óvónő irányításával segíti a csoportban folyó munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segíti a csoportszoba átrendezésében, a gyermekek eszközeinek előkészítésében, egyes gyermekeket, egyéni segítséget nyújt, hogy a foglalkozáson megfelelően tudjanak dolgozni.

•          Az óvodapedagógussal egyeztetett formában részt vesz a csoport szülői értekezletén.

•          Ügyel a folyosói rendre, a WC rendeltetésszerű használatára, a kézmosásra, a gyermekek étkezésére.

•          Részt vesz a reggeli, az ebéd és uzsonnáztatás lebonyolításában.

•          Az udvari levegőztetésnél, sétál segíti a gyermekek öltözködésében, az udvari rend megtartásában, játékot kezdeményez. Játékfoglalkozásokat önállóan tart.

•          Sétánál, óvodán kívüli foglalkozásoknál, kirándulásoknál segíti a gyermekek utcai közlekedését, a programokon való kulturált részvételt. A délutáni foglalkozásokon a pedagógus útmutatása szerint segít a szervezett foglakozásokat előkészítésében, levezetésében.

•          Esetenként önállóan megtervezi és levezeti a játékot.

•          Csendes pihenő alatt és szabadidejében szemléltető eszközöket készít, azokat karban tartja, előkészíti a következő napokra.

•          Segíti a gyermekek hazabocsátásánál.

•          Óvónői útmutatás alapján önállóan egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést végez. A megtanult fejlesztő terápiák egyes elemeit a pedagógus útmutatása szerint a gyermekekkel gyakorolja.

•          Szükség szerint közreműködik a gyermekek orvosi vizsgálatánál.

•          Kisebb baleset esetén elsősegélyt nyújt, de erről mindenképpen értesíti a beosztott pedagógust vagy vezetőt.

•          Ismeri az intézmény alapdokumentumait (SZMSZ, Házirend, Pedagógiai program). Munkáját minden esetben az említett dokumentumok alapján és a pedagógusok útmutatása szerint végzi.

 

FELELŐSSÉG- Különleges felelősségek

 

Személyekért

Az intézmény alkalmazotti körének tagjaként alakítója és része a jó munkahelyi légkörnek.

Az óvoda nevelőtestületével és technikai dolgozóival összhangban szervezi munkáját, törekszik az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására. Részt vesz a gyermekek egészséges testi és mentálhigiénés környezetének kialakításában.

A gyermekek óvodai munkájáról a szülőknek tájékoztatást nem ad, őket a megfelelő pedagógusokhoz irányítja. A hivatali titoktartás e munkakörbe is kötelező.

 

Vagyon

Felelős az intézményben lévő iroda- és számítástechnikai berendezések rendeltetésszerű használatáért.

Szervezi és végrehajtja a rábízott beszerzéseket.

 

Pénzügyi döntések

Az intézmény pénzügyeit érintő kérdésekben csak az intézmény vezetőinek döntése után intézkedhet.

 

Tervezés

Figyelemmel kíséri a csoportra/gyerekekre vonatkozó terveket, azok megvalósítását proaktívan segíti.

Saját feladatait a munkahelyi vezető utasítása szerint tervezi és adminisztrálja.

 

Technikai döntések

Betartja a tűz- munka és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal.

Kialakítja az egészséges és biztonságos munkakörülményeket, az anyagi lehetőségeket.

 

Bizalmas információk

A személyiségi jogokat érintő, adatvédelem alá eső, vagy hivatali titkoknak minősülő információkkal a törvény szellemében jár el, bizalmas információkat/ dolgozói, gyereki, szülői/ csak a szükséges mértékben- az óvoda vezetőjének vagy helyetteseinek utasítására tárhat fel.

Az intézmény belső életére vonatkozó értesüléseit köteles hivatali titokként megőrizni.

 

Nem adható se szóbeli se írásbeli nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyekről a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.

 

Ellenőrzés foka

Munkáját a törvényesség és az intézmény alapdokumentumai /HNP, SZMSZ, Házirend, stb./ által megfogalmazott célkitűzések, a működési rend, a vezetői utasítások, és a nevelőtestületi határozatok betartása alapján végzi. A fenti dokumentumokban előírtakat a gyermekekkel is betartja.

Ha bármely területen hiányosságot tapasztal, erről értesíti az illetékes vezetőt.

 

 

Kapcsolatok

Napi munkájában rendszeresen együttműködik a csoportban dolgozó pedagógusokkal, az óvodavezetővel. Részt vesz a nevelőtestületi, alkalmazotti értekezleteken. Az intézmény gyermekei és dolgozói érdekében kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik.

 

Munkakörülmények

Munkáját az óvodavezető által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében, az SZMSZ alapján végzi.

Munkaszobája a nevelői szoba, csoport szoba. Munkájához telefon, számítógép, fénymásoló berendezés áll rendelkezésére.

 

JOGKÖR, HATÁSKÖR

Gyakorolja az óvoda SZMSZ-ében biztosított jogokat, hatáskörökre és képviseleti joga az adott gyermekcsoportra terjed ki.

 

Javaslattételre jogosult: az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben.

 

Véleményezésre jogosult:

- éves munkaterv értékelés

 

Döntésre jogosult:

- pedagógiai eljárások, módszerek megválasztása témakörben

 

Részvételi jog illeti meg azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.

 

Beszámolási kötelezettsége

Meghatározott szempontok szerint- az egész éves teljesítményt írásban értékeli.

 

ELLENŐRZÉSRE JOGOSULTAK

•          Intézményvezető és helyettese

•          Külső szakértő egyeztetett időpontban

A pedagógiai munka fejlesztése, az eredményes munka érdekében megfigyeléseket végezhetnek a nevelőtestület tagjai / minőségügyi csoport, szakmai pedagógiai csoport stb./ az intézményi munkatervben jelöltek szerint.

 

Dajka

 

Cél: A pedagógiai program eredményes megvalósítása, a gyermekek zavartalan és folyamatos ellátása érdekében segítse az óvodapedagógusok munkáját. Az óvodai környezet rendjének, tisztaságának fenntartása.

 

KÖTELESSÉGEK

 

• A munkafegyelem megtartása, az intézményvezető utasítása alapján az óvoda nyitása és zárása.

• Megjelenéssel/ külsővel és kulturáltsággal a munkakör megfelelő szintű képviselete.

• A közösségi együttműködés formáinak betartása.

• A gyermekek jogainak óvása, emberi méltóságuk tisztelete.

• Az óvoda zavartalan működésének szükség esetén túlmunkával történő biztosítása.

   

  BIZALMAS INFORMÁCIÓK

   

  A személyiségi jogokat érintő, adatvédelem alá eső, vagy hivatali titkoknak minősülő információkkal a törvény szellemében jár el, bizalmas információkat/ dolgozói, gyereki, szülői/ csak a szükséges mértékben- az óvoda vezetőjének vagy helyetteseinek utasítására tárhat fel.

  Az intézmény belső életére vonatkozó értesüléseit köteles hivatali titokként megőrizni.

   

  Nem adható se szóbeli se írásbeli nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyekről a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.

   

  ELLENÉRZÉSRE JOGOSULTAK

   

  Óvodavezető

   

  Az eredményes munka érdekében megfigyeléseket végezhetnek a nevelőtestület tagjai.

   

  BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG

   

  Évente egy alkalommal- meghatározott szempontok szerint – egész éves teljesítményt írásban értékeli.

   

  FELADATKÖR RÉSZLETESEN- ÁLANDÓ DAJKAI FELADATOK

   

  A gyermekek gondozása, felügyelet

• Betartja a munkafegyelmet: a belső szabályzatot, a közösségi élet megtartási szabályait és az egészségügyi előírásokat.

• A nevelési év elején meghatározott csoportban az óvodapedagógussal egyeztetve ellátja a gyermekek gondozását: szükség szerint segíti az öltözködést, vetkőzést, tisztálkodást, az étkezést, a lefekvést, a felkelést, segíti a szokások kialakítását. A dajkai háttérszerep követelményeit teljesíti.

• Az óvodapedagógussal egyeztetett formában részt vesz a csoport szülői értekezletén.

• Részt vesz a gyerekek testi épségéről, a balesetek megelőzéséről (nem hagyhat gyermeket felügyelet nélkül.)

• Türelmes, halk, szeretetteljes, hangnemben beszélget a gyermekekkel, felügyel a napközben megbetegedőkre.

• A gyermekek magatartásáról, előmeneteléről a szülőknek tájékoztatást nem adhat.

   

  Az óvodai környezet rendjének, tisztaságának fenntartása

   

• Az óvoda helyiségeit tisztán és rendben tartja az óvodavezető által megjelölt területen.

• Naponta végez fertőtlenítő takarítást, portalanító lemosást.

• Előkészíti az óvodai napirend eszközeit, a pihenő időre megágyaz, étkezéskor tálal, használat után helyre rakja a felszereléseket.

• Gondozza az óvoda növényeit, és alkalomszerűen: az udvarát, járdát seper, a játszóhomokot felássa, fertőtlenít, szükség esetén locsol, óvja az óvoda tárgyait.

• Elvégzi a nagytakarítást: ablakokat, ajtókat, bútorokat, mosható falakt, játékokat tisztít, fertőtlenít, a textíliákat kimossa, vasalja, javítja.

   

   

  Étkezéssel kapcsolatos feladatok

   

• A HACCP – előírásait- az előírt minimumkövetelményeket maradéktalanul betartja.

• Az ételt a csoport létszámnak megfelelően, bekészíti a csoportszobába.

• Egész nap folyamatosan gondoskodik a gyermekek számára tiszta pohárról és ivóvízről.

• Étkezéskor (óvónővel egyeztetve) tálal, ételt oszt, segíti az étkezést, leszedi az edényeket, a szennyes edényeket kihordja a konyhába.

   

  Eseti dajkai feladatok

   

• Szükség esetén a gyermekeket lemossa.

• Nyári időszakban a gyermekek fürdőzésénél, tisztántartásukban segítséget nyújt.

• Időszakonként köteles teljes nagytakarítást végezni (ünnepekhez kötődően, nyári zárás idején, fertőző megbetegedés esetén)

• Havonta fertőtleníti a csoportszoba játékait, bútorokat, fertőző betegség esetén azonnal.

• Meghatározott rend szerint (kéthetente) ágyneműt cserél, szükség esetén gyakrabban.

• Évszaknak megfelelően minden reggel az udvari bútorokat letörli, időszakonként az udvari játékokat lemossa.

• Nyári időszakban gondoskodik a szabadban történő étkezés higiéniájáról.

• Évente felülvizsgálja a munkájához szükséges eszközök jegyzékét, a hiányt és az amortizációt jelenti az intézményvezetőnek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XI. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Készítette: Kincsem Sziget Óvoda Vezetője

Nyilatkozatok

Az óvoda szülői szervezete magasabb jogszabályban biztosított jogát (egyetértését) - a dokumentumok nyilvánosságra hozásának és megismertetésének módjával, valamint az adatkezelési szabályzat, II./11. pontjában megfogalmazott gyermekeik adatainak kezelésével kapcsolatban –gyakorolhatta.

 

Az óvodai szülői szervezet  az óvodai SzMSz-ben szabályozott működési rendelkezéseket megismerhette, arról véleményt formálhatott.

 

Kelt: ……….…… év …………………… hó …….. napján

 

                                               …………………………………………

                                               Az Óvoda szülői szervezetének elnöke

 

 

Az óvoda határozatképes ülésén készült jegyzőkönyven szereplő…………….. %-os igenlő elfogadó határozat alapján ……….. év ………………………… hó ………. napján az Óvoda nevelőtestülete a Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselője az alábbiakban hitelesítő aláírásával tanúsítja.

                                                                                  

 

……………………………………………

                                                                                               nevelőtestület képviselője

 

 

Kelt: …………………………...                              ……………………………………………

                                                                                                          óvodavezető

 

Az elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésének napja a fenntartó felé

 

 

Kelt: ………………………………….                    ………………………………………….       

 

                                                                                                          óvodavezető

 

A ……………… Szervezeti és Működési Szabályzatát a fenntartó jóváhagyta.

 

 

Kelt: ………………………………….                    ………………………………………….                                                              

                                                                                                     fenntartó aláírása

 

 

 

 

 

Feltöltés alatt...